Udv mindenkinek. Regota nem jelentkeztunk, igy ez a bejegyzes lehet kicsit hosszura fog sikeredni.Eljunk vilagunkat Uj Zelandon es kuzdunk meg mindig a magyar hatosagokkal. Kezdem ezzel hogy gyorsan tul legyek az idegesito hireken, aztan johet a pozitivum. Jelenleg a mindenki altal ismert, megis idegesitoen homalyos es ingovanyos talaj, az magannyugdijpenztari kilepes/maradas ugyeben probalunk eljarni. Eloszor is nem sokat segit a tenyallas, miszerint a nyilatkozatot SZEMELYESEN (csupan a oceant kene atszelnem) BARMELYIK otthoni kirendeltsegben megtehetem. Tovabba KOTELEZOEN mutassam be a lakcim- es tajkartyamat (amikor idejottem, mindkettot elvettek mondvan az a torveny). A fantasztikus uj torveny lehetove teszi, hogy a nyilatkozatot (ha ugye kulfoldon vagyok) a hivatalos magyar konzulatuson SZEMELYESEN megtegyem, ezzel viszont nem sokat javul a helyzet, ugyanis az itteni tisztelebeli konzul bacsi sajnos nincs erre felhatalmazva, a legkozelebbi nagykovetseg Canberraban, Ausztraliaban van, mindossze 2400 kilometert kellene metennem a Tazman Tengert atszelve, par szazezret rakoltve a repjegyre, s par nap szabimat elpazarolva..... csak azert, hogy a nyamvadt papirt SZEMELYESEN leadhassam. Ja mindezt aztan most azonnal de rogton mert lecsuszok a hataridorol.....Miutan tegnap majd szetvertem az asztalt duhomben, arra jutottam, hogy irok egy levelet az europai ombudsmannak es nem egyedul probalok a magyar hivatalokkal hadakozni....mert ez tenyleg rohej, az idaig felhalmozott megtakaritasomrol viszont nem akarnek lemondani meg a kiraly parancsara sem.
Eltelt a November, valamint a Movember is, ami arrol szol, hogy ferfiak az egesz vilagon bajuszt novesztenek, hogy felhivjak a ferfiak egeszsegere a figyelmet. Egyuttal adomanyokat is gyujtenek a prosztatadaganat es a depresszio kezelesere. Pisti is reszt vett (legnagyobb oromomre...) es arcat adta a programhoz. A vegkifejlet alabb.
Aucklandban toltott egy hetveget egy evfolyamtasunk -Reka- es a baratnoje -Hajni, akik miutan megmutattuk nekik a varos koruli nevezetessegeket tovabb mentek Whangareibe Ma-Uri masszazst tanulni.
Eltelt kozben a karacsony es az ujev is. Haaat nem mondom, hogy nagyon atereztuk a hangulatot..... mivel a csalad tobbezer kilometerre volt, arra az idore mig messengereztunk kicsit "hangulatba kerultunk", de alapvetoen az unnepek ugy teltek mint barmely mas hetvege vagy szabi. Emlekeztek meg amikor ideerkeztunk, hogy egy kedves lengyel csaladnal szalltunk meg (illetve house sitteltunk), akkor nagyon ra voltunk szorulva a segitsegukre... most sajnos fordult a kocka. A kis csalad szethullott, es az anyuka es a tizeneves gyerek kenytelen baratokhoz/ismerosokhoz koltozni, mert a kedves apuka lelepett, es kozolte, hogy innentol onalloan szeretne folytatni a nagybetus eletet... asszem valami indian ostorvenyre hivatkozott miszerint a ferfinak idos koraban jar a magany es az onmegvalositas joga blabla....
Mondanom sem kell hogy a neni es a gyerek most igazan raszorulnak a segitsegre. A neni baratoknal fogja meghuzni magat, mivel sokat segitettunk neki es joban vagyunk, rank hagyomanyoz nehany nappali butort amivel nem tud mit kezdeni ez ido alatt, en cserebe par honapra bevallalom a macskajat (emlekeztek az oreg Tigrist akirol korabban irtam), a srac pedig probal surgosen alberletet keresni, itt is segitek amiben tudok.
A szunidoben (ami nekem mindossze 5 szabadnapot jelentett, mert meg uj vagyo a cegnel es nem tudtam tobb szabadsagot kivenni), egy kis kiruccanast terveztunk a Poor Knights Islandre es Tutukaka/Matapouri partjaira. (ezek eszakon vannak Whangarei fele es nemely kis obol pl. a Whale Bay tenyleg gyonyoru)..... foleg ha sutott volna a nap. Amint odaertunk tobb akadallyal is szembesultunk (melyek egy resze kikuszobolheto lett volna, de mi elegge opportunistak vagyunk es most lustak voltunk elore tervezni):
- nem volt szallas, csupan egyetlen kempingben satorhely (a hotelek es B&B-k egybol kilove - ahhoz azert skotok vagyunk)
- folyamatosan esett az eso
- rossz minosegu a satrunk
----- ergo masodik este mar beazott es kisebb viztocsaban ebredtunk....
- a szunido azt jelentette, hogy az osszes gyerekes csalad jo mokanak gondolta a satorozast, ezert a kempingezok 80%-a siro, satrak kozott focizo, hisztizo kis gyerekekbol allt.
----- ergo masodik este azt ereztuk, hogy nem pihenni hanem kikeszulni fogunk ha igy folytatodik a hangzavar
- ugy gondoltuk sok-sok buvarbazis kozul biztos lesz hely valamelyikuk hajojan, igy nem foglaltunk le elore merulest
- de a hajokon nem volt hely
------nem tudtunk buvarkodni
...no masodik napra elegunk volt a megprobaltatasokbol es "vesztesegunket minimalizalva" ugy dontottunk, hogy hazavezetunk inkabb Aucklandbe, (ahol egyebkent azota is szikrazo a napsutes, es tiszta az eg), es majd itt elleszunk a konyezo partokon. Igy aztan az egyhetes szabim nagy reszet ezuttal kivetelesen otthon toltottuk....
Eltelt a November, valamint a Movember is, ami arrol szol, hogy ferfiak az egesz vilagon bajuszt novesztenek, hogy felhivjak a ferfiak egeszsegere a figyelmet. Egyuttal adomanyokat is gyujtenek a prosztatadaganat es a depresszio kezelesere. Pisti is reszt vett (legnagyobb oromomre...) es arcat adta a programhoz. A vegkifejlet alabb.
Aucklandban toltott egy hetveget egy evfolyamtasunk -Reka- es a baratnoje -Hajni, akik miutan megmutattuk nekik a varos koruli nevezetessegeket tovabb mentek Whangareibe Ma-Uri masszazst tanulni.
Eltelt kozben a karacsony es az ujev is. Haaat nem mondom, hogy nagyon atereztuk a hangulatot..... mivel a csalad tobbezer kilometerre volt, arra az idore mig messengereztunk kicsit "hangulatba kerultunk", de alapvetoen az unnepek ugy teltek mint barmely mas hetvege vagy szabi. Emlekeztek meg amikor ideerkeztunk, hogy egy kedves lengyel csaladnal szalltunk meg (illetve house sitteltunk), akkor nagyon ra voltunk szorulva a segitsegukre... most sajnos fordult a kocka. A kis csalad szethullott, es az anyuka es a tizeneves gyerek kenytelen baratokhoz/ismerosokhoz koltozni, mert a kedves apuka lelepett, es kozolte, hogy innentol onalloan szeretne folytatni a nagybetus eletet... asszem valami indian ostorvenyre hivatkozott miszerint a ferfinak idos koraban jar a magany es az onmegvalositas joga blabla....
Mondanom sem kell hogy a neni es a gyerek most igazan raszorulnak a segitsegre. A neni baratoknal fogja meghuzni magat, mivel sokat segitettunk neki es joban vagyunk, rank hagyomanyoz nehany nappali butort amivel nem tud mit kezdeni ez ido alatt, en cserebe par honapra bevallalom a macskajat (emlekeztek az oreg Tigrist akirol korabban irtam), a srac pedig probal surgosen alberletet keresni, itt is segitek amiben tudok.
A szunidoben (ami nekem mindossze 5 szabadnapot jelentett, mert meg uj vagyo a cegnel es nem tudtam tobb szabadsagot kivenni), egy kis kiruccanast terveztunk a Poor Knights Islandre es Tutukaka/Matapouri partjaira. (ezek eszakon vannak Whangarei fele es nemely kis obol pl. a Whale Bay tenyleg gyonyoru)..... foleg ha sutott volna a nap. Amint odaertunk tobb akadallyal is szembesultunk (melyek egy resze kikuszobolheto lett volna, de mi elegge opportunistak vagyunk es most lustak voltunk elore tervezni):
- nem volt szallas, csupan egyetlen kempingben satorhely (a hotelek es B&B-k egybol kilove - ahhoz azert skotok vagyunk)
- folyamatosan esett az eso
- rossz minosegu a satrunk
----- ergo masodik este mar beazott es kisebb viztocsaban ebredtunk....
- a szunido azt jelentette, hogy az osszes gyerekes csalad jo mokanak gondolta a satorozast, ezert a kempingezok 80%-a siro, satrak kozott focizo, hisztizo kis gyerekekbol allt.
----- ergo masodik este azt ereztuk, hogy nem pihenni hanem kikeszulni fogunk ha igy folytatodik a hangzavar
- ugy gondoltuk sok-sok buvarbazis kozul biztos lesz hely valamelyikuk hajojan, igy nem foglaltunk le elore merulest
- de a hajokon nem volt hely
------nem tudtunk buvarkodni
...no masodik napra elegunk volt a megprobaltatasokbol es "vesztesegunket minimalizalva" ugy dontottunk, hogy hazavezetunk inkabb Aucklandbe, (ahol egyebkent azota is szikrazo a napsutes, es tiszta az eg), es majd itt elleszunk a konyezo partokon. Igy aztan az egyhetes szabim nagy reszet ezuttal kivetelesen otthon toltottuk....
Es nehany kep az elmult hetekrol:
A mnyp-vel kapcsolatban nem a nyilatkozat az egyetlen probléma. Nekem ezek a kérdések is eszembe jutottak: A nyugdíjfolyósításhoz nem kell valami kötelező szolgálati időt is végigdolgozni? Az Új-Zélandon töltött évek ebbe beleszámítanak-e?
VálaszTörlésHahó, ha sikerül valami levelet összehozni nyugdíj ügyben szívesen beszállnánk az aláírásba. Mi például nagyot bukunk mind a ketten azzal, hogy be akarnak minket olvasztani... Azért még én is futom a köröket, ha valamit megtudok, jelentkezek...
VálaszTörlésPukke, nem, nem számít bele. Ha nem fizeted a nyugdíjjárulékot Mo-on, akkor nem.
VálaszTörlésAkkor ha jól értem, amennyiben nem tervezel visszaköltözni, hogy ledolgozd a kötelező minimum éveket, akkor így is, úgy is elestél a magyar nyugdíjadtól?
VálaszTörlésEdiésPisti: bocsi, hogy itt fórumozunk nyugdíjról, miközben szép őshonos madarak meg bevándorló macskák és szakállak vannak a fotókon ;)
A maganyugdijrol annyit kell tudni, hogy 10 evnek kell eltelnie a belepes utan minimum, hogy hozza ferhess utana evente csokkeno adozas ala esik(kiveve ha meghalsz... de godolom akkor mar ugyis mindegy). Az viszont teljesen teljesen mindegy hogy hany evet dolgoztal le, es mennyit fizettel bele.
VálaszTörlésFelvettuk kozben a kapcsolatot Miklos bacsival, aki eloszor kifejtette, hogy nem illetekes, majd Canberraval, akik lebeszeltek a kulugyminiszteriummal, hogy kivetelesen Miklos bacsinal megis lehet nyilatkozni, ugyhogy ot keressetek ez ugyben.
Pisti: a belépés utáni tíz év az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozik, de azt pont nem érinti a jelen rendelet. A kötelező magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeghez viszont csak a nyugdíjkorhatár elérése után lehet hozzáférni, s ha jól emlékszem, ehhez szükségeltetnek még a minimum x ledolgozott évek is, már legalábbis a szabályzat szerint.
VálaszTörlésAz örökmozgó legyezőfarkú madárkát meg gratula, ügyesen lefotóztátok. :)
Jó, hogy megint írtál Edi! A mgnydp azoknak is éppen elég fejfájást okoz akik itt helyben vannak, de nektek még rátettek egy lapáttal. Én kedden nyilatkoztam, maradok természetesen, bár volt egy olyan kijelentésük - nem tom olvastátok e az indexen - hogy a tagok ne tekintsék úgy, mintha az eddigi befizetéseik a sajátjaik lennének, mert nem az övék. Akkor kié???
VálaszTörlésNa mindegy. Remélem sikerül személyesen nyilatkoznotok a helyi konzulnál.
Gréti pedig egy tündér, imádom a képeket róla. Szerencsés anyuka vagy, hogy ilyen cuki szőrös kis gyereked van:) Az utolsó képet elnézve pedig rájöttem, hogy a bársonytalpú jobban szeret Új Zélandon élni, mint Mo-n:) Gondolom most nem kell a csirkezsíros ablakpárkánytól tartanotok... Vigyázzatok magatokra, és legközelebb írjál a munkáról is, hogy milyen meg belejöttél-e már. Puszi, Julcsi
Ne tekintsek ugy, mintha sajatjaik lennenek. Szep, pedig pont igy rangattak bele annak idejen kotelezoen minden palyakezdot:
VálaszTörlés"* Az egyéni számlán felhalmozott összeg a pénztártag tulajdona, amely örökölhető.
* A felhalmozott tőke kifizetésére az állam garanciát vállal.
* A tagdíj nem fizetése nem szünteti meg a tagságot, tehát munkaviszony hiányában sem tagdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik, sem a tagság nem szűnik meg.
* Tagsagi jogviszony megszunese pl kilépéssel, ha a pénztártag harmadik állam polgára vagy hontalan. "
Az utolso ponttal esetleg megerne egy kort futni.
http://www.quaestor.hu/index.phtml?ow_page_number=2107
http://www.quaestor.hu/index.phtml?ow_page_number=2101