Nem lesz egyszeru feladat, de megprobalom belesuriteni a Februarban tett ket es fel hetes kalandokkal es latnivalokkal csordultig telitett utunkat a deli sziget korul. A google szerint a kortura 4698 km (kiterok nelkul) es 65 oranyi vezetest igenyel.
View Larger Map
View Larger Map
Elso nap Aucklandbol Taurangan keresztul Napierbe vezetett utunk. Mig Tauranga a kereskedelmi kikotojerol, hosszu homokos partjarol, tiszta vizu strandjarol es a felsziget vegen levo vulkanikus kuprol (Mt Maunganui) hires, addig Napier egy kulturalis csomopont, meg pontosabban az Art Deco stilus Uj Zelandi fovarosa. A varost 1931ben pusztitotta el egy 7.9 erossegu foldrenges, amit 529 utorenges kovetett, de vegul 10 ev alatt felepitettek ujra. A hely mediterran mikroklimaval rendelkezik, az egyik legnagyobb borvidek kozpontja, es nagyon meno setany vezet be az ocean parton a stilusos varoskozpontba. Evente megrendezik az Art Deco fesztivalt februarban, amikor az egesz varos az era hangulatat arasztja magabol, dol a jazz, az utcakon klasszikus autok gurulnak, es mindenki korhuen oltozkodik. Sajnos mindez pont egy hettel azutan tortent az iden, hogy elhagytuk a varost. De amikor az embernek limitalt szabadsaga van, nincs mit tenni. Karpotlaskent viszont nem akartunk kihagyni egy igazi art-deco ettermet, ami a setalo utcan hirdette a tutit. A neve Chaplins, es a kinai management altal futtatott intezmeny egy tipikus turista csapda, borszaszto rossz kajaval, olcso kinai butorzattal - elkerulendo messze. Masnap dorgo hullamveresre ebredtunk, a fekete kavicsos meredek partot jokora hullamok csapdostak - jo volt elidozni egy kicsit a Cafe Divine-bol elhozott kave mellett a tengert nezve.
Hamarosan folytattuk utunkat a fovaros fele. Del korul ertunk Wellingtonba, a varos nem hazudtolta meg magat. Nem hiaba hivjak a helyiek Windy Welly-nek: annyira eros szel fujt az utcan, hogy alig tudtunk atmenni a zebran. Termeszetesen felsetaltunk a Parlament epuletehez - amit itt beehivenak, azaz mehkasnak hivnak, nem kell hozza tul sok fantazia, hogy miert is. Anyut meglepte, hogy nincsenek orok, es hogy be lehet menni mindenfele huho nelkul. Megjobban meglepodott, amikor mondtam, hogy par eve a miniszterelnoknek volt telefonos fogadooraja, amikor barki felhivhatta ugyes bajos kerdeseivel. A Rock radio peldaul a mai napig hivogatja egy egy vicces beszelgetes erejeig az elnokot - tavaj peldaul o jelentette be az eves slagerlista nyerteset (Rage Against the Machine - Killing in the name), es engedelyevel cenzura nelkul lejatszhattak nappal is. Visszaterve a varosra - Wellington Uj Zeland kulturalis kozpontjanak tartja magat, ami talan kicsit tulzas, de az biztos, hogy nagyon europai, elokelo, sportos, es kavezokkal tarkitott. Ezt bovebben kifejtve: a hajohaz oldalaban egy puccos sorozo padjan ulve, eletunk talan legdragabb soret horpintgetve figyeltuk az elhalado oltonyos fiatalokat, a waka (tradicionalis kenu) edzest, a temerdek kocogo embert, es a par sracot, akik a gondolom nem tul meleg vizbe ugraltak a molorol.
Napkelte elott mar a kikotoben kellett lenni, hogy elerjuk a kompot, ami a ket sziget kozott jar. Ket tarsasagnak is van menetrend szerinti jarata: az egyik az Interislander a masik a Bluebridge. Meglepo volt szamomra, hogy meglehetosen hamar betelnek a helyek, ezert ha autoval akar atkelni az ember, akkor jobban teszi, ha hetekkel elotte lefoglalja a jegyet. Remek modja ez az utazasnak. Csomo idod ad arra, hogy az ember befogadja a tajat, es passzivan nezelodjon. Az ut korulbelul harom es fel oras, es a festoi Marlbrough videken -Queen Charlotte Sound - keresztul juttatja az utazot a deli szigetre. Ezer kis obol, dombok, erdok amedig a szem ellat.
Mihelyst kikotottunk (del korul) sietore kellett fogjuk az iramot ugyanis 5 ora korul vartak minket eligazitasra Tata Bay-ben, es elotte meg be kellett ugrani Nelsonba a DOC-ba lefoglalni masnapra a satorhelyunket az Abel Tasman nemzeti parkban. Aki nem ismerne a dorgest - DOC=department of conservation, akiknek a fenhatosaga ala tartozik a szamos nemzeti park es kornyezetvedelmi terulet es ezen folytatott mindenfele tevekenyseg, azok makulatlan karban tartasa, a tura osvenyek fentartasa, a vadallatok vedelme, es kartevok irtasa. Az ut meglehetosen tekervenyes, hosszu, es atvisz egy hegygerincen, igy 6 korul ertunk a celunkhoz.
A terv az volt, hogy Tata Bay-bol atmegyunk kajakkal a park sziveben fekvo Mutton Cove-hoz, es ott toltjuk az ejszakat a "vadonban", majd masnap tovabb Totaranui kempinghez, ahol felvesz minket a kajak berlos. Ez remek kalandnak igerkezett, ime izelito video. Rengeteg kajakozasi lehetoseg van, fentrol lefele, lentrol felfele, par orastol akar 5 napig is lehet evezni. Mi a Golden Bay Kayakot valasztottuk, ami egy szimpatikus tarsasagnak bizonyult - csaladi vallakozas, kis letszam, nem iparszeruen terelnek, mint a juhokat. Cserebe masfel oras treninget kaptunk, ami mindenre kiterjedt a terkeptol a halozsakig, a vegere teve a vizbe valo beborulast, es onmentest. Ez volt az a pont, amikor a B terv lepett eletbe. Ugyanis anyu nem nagyon tud uszni, es hat aznap este 20 csomos hideg szel jott a Tasman tenger felol, es a viz cseppet sem volt baratsagos. Rajtunk kivul meg 3 amerikai fiatal volt eligazitason, nekik sem tetszett a gondolat kimenni a vizre, de a kolcsonzos rajtuk keresztul akarta demonstralni, hogy meg ilyen haborgo idoben is nehez beboritani a kajakot, es lam ha megis megtortenik, akkor konnyen vissza lehet maszni. Ettol a tipikus deli szigeti gondolatmenettol (celratoro onellatas barmi aron) anyu szegeny bepanikolt, es nem hitte el hogy ezt tul lehet elni. Minden esetre jot viccelodtunk rajta hogy hova rangatta el sajat mehenek gyumolcse :)
A szallasunk Poharaban volt a kempingben, ami egy remek kis hely, hatalmas lapos stranddal. Miutan az elfogyasztott ital kisimitotta a felborzolt idegeket, felvazoltam a B terv reszleteit. Mivel a szallas Mutton Coveban van masnap, ezert nincs mas valasztas, mint elturazni oda az Abel Tasman Coastal Walkwayen Totaranuibol. Anyu azt gondolta, hogy ez sokkal jobban hangzik - hisz semmi kajak es viz nincs benne, nem tudvan, hogy a sator es a kellekek ugy 15 kilot nyomnak fejenkent, amit 2.5 oran keresztul kell majd a csonak helyett nekunk vinni hegyre fel es le. Mondanom sem kell, az elkovetkezo 2 nap ragyogo napsutest es tukorsima vizet hozott. A satrazas Mutton Coveban felejthetetlen elmeny volt - csodalatos csillagos egbolt, hullamok moraja ahogy megtorik a kietlen aranyhomokos parton, madarcsicserges es fokak rofogese, kristalytiszta viz ami meg az Aucklaninal is melegebb, es mindent athato nyugalom.
Masnap -a kolcsonzos fickotol szerzett bennfentes informaciokat kovetve - elautoztunk a deli sziget legeszakibb csucskehez - a Farwell Splithez (Puponganal). Ez egy 25 kilometer hosszu homokzatony, hatalmas hofeher szinu dunekkel es holdbeli tajjal. Sokan nem tudjak, de a Pupongai kavezobol remek a kilatas, es kivalo a kave es a muffin. Mint ahogy azt sem, hogy igazabol nem a Farewell Splitre kell menni (4x4 es terepjaro turaval) hanem a toveben talalhato Wharariki beach hez, ami gyalogszerrel kozelitheto meg, es ahol az azurkek vizu oblokben fokagyerekek jatszadoznak.
Keso delutan indultunk vissza Nelsonba, at a hegyeken es kanyargos szerpentinen. Meglepo mod a varos tele van elettel, az emberek turistaskodnak, es este is rengeteg szorakozohely van nyitva.
A kovetkezo nap a Keleti part gyongyszeme fele vettuk az iranyt – Kaikouraba. Az ut hatalmas borvideken at (Marlborough – meg is alltunk bort kostolni) es aranylo dombok kozott vezet. Mikor kier az ember az oceanhoz lelegzetellalito latvany fogadja. Mig a szarazfold felol hatalmas hegyek szegelyezik a partot, a kristalytiszta viz vilagoskek kontrasztot ad a gleccserek altal lemorzsolt finom kozetnek koszonhetoen. Kicsit arrebb a hullamokban hompolyog az orias hinar, es a sziklas parton kilometereken at egy foka kolonia tolti dolgos hetkoznapjait a sutkerezessel. Mint azt a helyi vendeglatoipari egysegnel megtanultam Kaikoura jelentese enni valo homar (kai koura). A nevezetesseg pedig nem mas mint Nin’s Bin, egy ut szeli bufekocsi, ami az elobb emlitett homarokat szolgalja fel ($40-$120) papirba csomagolva. Semmi ceco.
Rengeteg egyeb dolgot lehet meg itt csinalni, tobbek kozott albatroszokat figyelni, balnakat figyelni hajoval es repulovel, turazni, sznorkelezni, lamakon turazni (lamagolni), kayakozni es szorfozni, vagy ahogy en tettem kiteszorfozni delfinekkel az embermagassagu hullamok kozott.
A szallasunk ismet remek volt -Top 10 Holiday Park (igy utolag belegondolva ki kellett volna valtani a klubtagsagot az elejen, mert par alkalom utan megeri). Mindenkepp erdemes megerkezeskor befoglalni a pezsgofurdot fel orara – nekunk szerencsenk volt es a zubogo melegvizbol nezhettuk vegig a hegylanc mogott lemeno napot.
A kovetkezo allomasunk a sziget kozepen fekvo Mt Cook, addig meg irdatlan hosszu az ut, ezert a nap vezetessel telt. De milyen tajakon at!
Anyu nagyon kivancsi volt Christchurchre, ezert nem kerultuk ki a varost. 2011 elott a Deli Sziget gyongyszemenek mondtak a varost – hangulatos utcakkal, termeskobol epult egyetemmel es tradicionalis templommal, az Avon folyon evezosok lapatoltak. Ezt az idillt egy csapasra megvaltoztattak a foldrengesek, amik az egesz varost gyarkolatilag eltoroltek a Fold szinerol. Igy evekkel kesobb is haborus ovezet benyomasat kelti, ahol meg mindig a romokat takaritjak. Egyiranyusitott ideiglenes utcak es ures telkek mindenfele. Nagy szabasu tervek vannak az ujaepitesre, es gyakorlatilag allando hiany van epitomunkasokbol, amit az orszag egesz teruleterol es kulfoldrol probalnak valamelyest potolni.
A latvany elszomorito, ezert igyekeztunk mihamarabb tovabb.
A borus gondolatokat a Deli Alpok felol suvito szel Lake Tekaponal egybol kifujta a fejunkbol, es egybol eszunkbe juttatta hogy hol is jarunk. A taj annyira valoszinutlen, hogy a pici kapolnaban, amit a to deli csucskebe epitettek az oltar mogott nincs se kereszt, se semmilyen szent kep, csak egy hatalmas ablak, amin keresztul az ember belatja az egesz videket. A hivok elgondolkodhatnak a teremtesen, mi pedig azon, hogy mennyivel termeszetesebb igy demonstralni egy vallas hitenek egy elemet, mint egy verzo felpucer faszoborral (ami ha tortenetesen mas vallashoz tartozott itt a kornyeken, akkor eroszeretettel gyujtottak fel a hitteritok). Innen nem messze egy meg nagyobb gleccserto, a Lake Pukaki fekszik, aminek az eszaki vegeben volt a titkos szallasunk a Glentanner Holiday Parkban. A hely nem nagyon hirdeti magat, pedig kozel s tavol nincs rajtuk es a Hotel Hermitage-on kivul semmi szallaslehetoseg a Mt Cook kozeleben, es hat van nemi arelonye a hotellal szemben. Itt ket ejszaka szalltunk meg, hogy egy teljes napot elboklaszhassunk a videken.
A hegy kozeleben szamos turalehetoseg van, de a legtobb tobb napos es kifejezetten hegymaszoknak ajanlott. Mi a lehetosegeinkhez kepest mindent bejartunk. Ez egy rovidebb (1 oras) bemelegito setat a Kea Pointhoz, a 3.5 oras Hooker Valley Tracket, es levezetes kepp a 40 perces Blue Lakes turat foglalta magaba.
A Kea Point osvenye a Mueller gleccser oldalara epitett kilatohoz kapaszkodik fel, ahonnan remek kilatas nyilik a a Mt Seftonra, a Footstool hegygerincere, a Hooker volgyre, a Mueller gleccser tora, es termeszetesen az Aoraki/Mt Cookra, ami 3724 meteres magassagaval birtokolja a tajat. Sajnos keanak se hire se hamva nem volt. Ezt az okos papagajt az utunk soran egyszer sem lattuk, ami nagyon elszomoritott, mert 6 evvel ezelott meg jo parral talalkoztunk. Ez gondolom nagyreszt az etetesuk elleni kampanynak (mindenhol ki van rakva tabla, hogy nehogy etesd oket, mert szornyekke valnak) es a turizmus megsokszorozodasanak tudhato be. En azert mindenhol hagytam nekik almat, arra gondolva, hogy inkabb a vadonban etetem oket, mielott tul keso, mint egy allatkertben a fajanak utolso peldanyait. Az Aorakit megkozelito osveny egy hegyi patak mellett halad, az orvenylo zugok felett ket fuggohidon kell atkelni. Az ut vege egy gleccserbe es annak jegtombokkel teli tavaba torkollik, zavartalan kilatassal Uj Zeland legmagasabb csucsara. Remek napsuteses idonk volt, es jo volt leulni, figyelni a tajat, a lavinakat a kornyezo ormokon, hallagatni a patak zugasat. A faluba visszaterve meg kiultunk a Hermitage teraszara kavezni/sorozni es nezelodni mielott lement a nap.
Ismet egy egesz napos vezetes kovetkezett - uj uticelunk Queenstown erintesevel (3 ora) Te Anau (meg 2 ora). Tipp: Fergburger tuti hambit arul, de ezt mindenki tudja ezert vegtelen sorok allnak. A Surreal bar legalabb olyan jo hambijarol nem szolnak a prospektusok, pedig meg sort is lehet hozza kerni. Queenstownban nem idoztunk sokat, ezert en sem teszem ezt itt meg. Csak annyit, hogy tisztara Svajc, tip top, annyi kulonbseggel, hogy itt a to partjan a fiatalok bikiniben napoznak, megsem viszi el oket a rendor (meg akkor sem ha tortenetesen fiuk).
Te Anau, hogy ugy mondjam ismet egy mindentol tavol eso telepules, megis meglepoen nagy az atmeno forgalom. Ez annak tudhato be, hogy ha az ember nem akar hajnalok hajnalan kelni, akkor mindenkepp itt kell megszalljon, hogy meg el tudja erni a Milford Sound delelott 10kor indulo setahajoit.
Meg ket tipp: az ut Milford Soundba gyonyoru, foleg Decemberben, amikor a tavaszi alpesi viragok szines szonyegkent boritjak a tajat, viszont hosszu is. Ezert ha nem akarja az utazo lekesni a setahajojat, akkor hosszabban nezelodni a visszafele uton tanacsos. Sot, ha az ember teheti akkor a Fjordland National Parkba erdemesebb kemping furgonnal menni, hogy ott tudjon aludni a kulonbozo kiallokban, es ne kelljen sietve letudni "kotelezokent".
A masik tipp a buvaroknak szol: ha lehet hetekkel elore le kell foglalni a merulest, mert nagyon keves hely van, hetente 2-3szor mennek csak ki, es csak akkor ha jo az ido... Ez elegge leszukiti a lehetosegeket, pedig ritkan kulonleges itt a buvarkodas: a tanninos teaszinu edesviz alatt kristalytiszta tengerviz van, es a fenyviszonyoknak koszonhetoen melytengeri korallok.
A fjord 15 kilometerre nyulik be a Tasman tengerbol, oriasi hegyek hataroljak ket oldalrol -a Mitre Peak a legmagasabb 1692m-, es rengeteg eso esik (182 nap egy evben, 6.8m) ami temerdek vizesest taplal. A leggyakoribb modja a fjord bejarasanak a kb 2 oras setahajozas (mi a bookme.co.nz eden foglaltunk) de lehet helikopterrel, vagy kis repeulovel, vagy akar ottalvos oriashajon is menni. Illetve itt megy a 4 napos Milford Track turautvonal 58 km en keresztul, akinek igazan van ideje es kedve magabaszivni a vadregenyes tajat. A fjord torkolata utunk legtavolabbi pontja, ahogy megfordult a hajo mar visszafele haladunk.
Estere ertunk vissza Queenstownba - bizonyara valami konferencia lehetett, mert nagyon nehezen tudtunk szallast foglalni, es azt is csak egy napra, igy a kovetkezo ket ejszakat mar Wanakaban toltottuk. Queenstown a Lake Wakatipu partjan fekszik, ami egy hatalmas S alaku to beekelodve a Remarkables hegylanc, Mt Critchton es a Tooth Peaks csucsai koze. A varos gyokerei a felvideki gazdalkodasba nyulnak vissza, amit levaltott az aranymosas, es manapsag Queenstown a vilag "adrenalin fovarosankent" tekint magara. Szamos siterep van, bungee jumping a Kawarau folyoba, dzset hajozas a Dart folyonal, ejtoernyozes Glenorchynal, es miegymas. A kornyezo teruletek szamos Gyuruk Ura helyszinul szolgaltak. Az egyik legszebb autos utvonal Uj Zelanadon a to keleti oldan megy fel Glenorchyba, prima kilatast biztositva a kornyezo videkre. Innen tovabb lehet menni a Paradise fele vezeto uton, at par erdei patakon, a Dart River felsobb szakaszahoz. Ide erkezik a Roterburn track, ami a nagy turautvonalak egyike (18:46 tol).
Erdemes a kornyeken megnezni Arrowtownt, ami egy apro aranybanyasz falu, szamos eredeti korabeli epulettel, es egy szazadforulos kinai skanzennel. Ha az ember a "festoi utat" (aka scenic route) valasztja Wanaka fele, nem fogja csalodas erni. Egy szerpentin kapaszkodik fel a Cardrona siterephez, (ahol a kornyekrol elnevezett "hotel" es a melltarto kerites a legnagyobb nevezetesseg,) majd ereszkedik le Lake Wanakahoz. Nagy felfedezes volt szamomra Wanaka, es meg inkabb a tole 10 percre fekvo Hawea. Mindket telepules a hasonlo nevvel biro to partjan fekszik. Sokkal kevesbe mozgalmas mint Queenstown, es egy karnyujtasnyira van a Mt Aspiring nemzeti park, komoly 2200m feletti csucsokkal, gleccserekkel. A nemzeti park a Raspberry Carpark felol kozelitheto meg, ami 54 kilometerre talalhato Eszak-Nugatra a varostol. Az utbol legalabb 30 kilometer murvas, es gyakran terelnek rajta allatokat, szoval eltart egy ideig odajutni. Anyuval a Rob Roy gleccserturat vallaltuk be, ami 4 ora oda vissza - Egy tura fuggohiddal, robajlo patakkal, melynek vegen ho boritotta hegygerinc es tobb szaz meter magasbol lezuhano vizesesek latvanya a jutalom.
A nyugati partra egyedul es kizarolag a Haast passon keresztul lehet atjutni, vegig a fent emlitett ket to partjan, megkerulve a hegyeket. Ha tobb idonk lett volna, biztos elindulunk a nyugati parton le delre Jackson Bay iranyaba. Az a terulet is az orszag egy mindentol tavoleso videke, a zord Tasman tenger partjan, a Fjordvidek szomszedsagaban. Nekunk azonban meg el kellett jussunk a Fox gleccserig, ahol a szallasunk volt. Par perc autokazas utan, mielott az ut lekanyaraodna a tengerpartrol, megalltunk Knights Pointnal kinyujtani a labunkat. Ez egy kiepitett kilato, rovid setauttal, ami bemutatja az erintetlen, vad erdot es a fahordalekkal teleszort vegtelen tengerpartot. Innen par percre van Monro beach, ahol Fjordlandi Tarajos pingvin (tawaki) kolonia szokta a tojasokat kelteni es a fiokakat nevelni Julius es November kozott. Az ut itt visszakanyarodik egy rovid ideig a szarazfold fele, majd ismet visszater egy hosszu szakaszon a tegerhez. Ez Bruce Bay. Egy mesebe illo csatater, ahol osidok ota harcol egymassal a zabolatlan Vadon - akar 50 meteresre is megnovo Rimu es Totara fakkal, es az Ocean - jeges delnyugati szellel es dorgo hullamokkal. Az utkozetek elesett aldozatai ember magassagban szegelyezik a partvonalat. Keso delutan ertunk a Fox gleccser labahoz, ahol a nap hatralevo reszet toltottuk.
Masnap a szomszedos Franz Josefhez latogattunk el. Rovid setaval viszonylag kozel lehet menni a mindket gleccserhez - sajnos azert annyira kozel mar nem mint par evvel ezelott, amikor meg is lehetett erinteni. Amennyiben ezt szeretne az ember tenni, be lehet fizetni vezetett turakra, vagy helikorpterrel fel lehet menni a felso szakaszra egy rovid megallora. A szabalyokat egy halalos kimenetelu baleset miatt szigoritottak meg, nekem megis inkabb ugy erzodott, hogy az idegenforgalmi bevetel novelese tobbet nyomott a latba. A Fox es a Franz Josef gleccser azert kulonleges, mert ritkasag szamba megy, hogy arcvonaluk a tengerszint feletti 300 meteres magassagig lekuszik egy mersekeltovi esoerdoben. Kettejuk kozul a Franz Josef a nagyobb - sokkal szelesebb es hosszabb volgyben terul el mint a Fox. Mindkettejuk kb 13km hosszu jelenleg, es elkepeszto utemben huzodnak vissza. A Foxhoz kozelebb tudtunk setalni, es mivel a meredek sziklafala a Jurassic Parkot idezte, ezert kulonleges hangulat jarja at az embert. A Franz Josefnel pedig 2 percenkent kovetik egymast a kopterek, azert mindketto lenyugozo latvany. Erdemes elkanyarodni a Lake Matheson fele. A to az erdbol kimosott organikus anyagoknak koszonhetoen sotet tea szinu - es tokeletesen tukrozodik benne a taj a hegyekkel. Sajnos amikor ott jartunk pont fujt a szel, ezert a mi tukrunk ossze volt karistolva.
Innen ugy 2.5 ora vezetes Greymouth, ahol az ejszakat toltottuk. A helyseg igazi varos (igaz kevesebb mint 10 ezer lakosa van), nem kis kozseg, es nem turista kozpont. Fura erzes volt visszaterni a "civilizacioba", pedig csak par napot toltottunk a hegyek kozott, es a nyugati parton. Erezhetoen sokkal melegebb klimaja van, ezert siman meg lehetett martozni a tegerben. A part szurkes homokos, ameddig a szem ellat. A varoska a banyamuzeumarol es a jade ko faragasrol ismert. Bar kellemes kis hely, nem toltottunk tul sok idot itt. Szedni kellett a labunkat, mert keso delutan indult vissza a kompunk Pictonbol Wellingtonba. Picton viszont 390 kilometerre van, ami joval tobb mint 6 ora lesz, hiszen termeszetesen a tengerparti utat valasztottuk Westport iranyaba. A Greymouth Wesport kozotti utszakasz az ugynevezett Great Coast Road, es hires a tura autosok koreben. Mi is belefutottunk egy csapat Bugatti old timerbe, amik a 2014 es rally kereteben haladtak a masik iranyba. A latvany, ahogy a hegyekbol gomolyog a tenger fele a para lenyugozo. A ket varos kozott fel uton van Punakaiki Pancake Rocks - egy retegzodott meszko formacio, aminek a kevesbe kemeny retegeit elerodalta az idojaras. Ezzel a termeszet egy erdekes, rakott palacsintara emlekezteto sziklafalat alkotott. Meg is hozta az etvagyunkat, es termeszetesen betoltunk egy palacsinat a kavezoban (a bacon szalonnat es juharszirupot azert lehagytuk rola).
A 18:40 es kompot boven elertuk, meg varni is kellett vagy egy orat, de nem kockaztathattuk meg a figyelmeztetes figyelmen kivul hagyasat, miszerint, ha nem vagyunk ott pontosan a kapunyitaskor, akkor fel is ut - le is ut. Plane hogy hetekkel elore el volt adva az osszes jegy.
Cserebe pazar naplementet kaptunk a Marlborough Soundon kihajokazva.
Az utolso nap 12 ora vezetessel telt, letudva 750 kilometert Wellington es Auckland kozott.
Egy felejthetetlen elmeny volt ez a harom het, es orululok annak, hogy megvolt bennunk a kalandvagy, hogy faradsagot es penzt nem sajnalva nyakunkba vegyuk a deli sziget csodasan szep, gyakran erintetlen birodalmat.
A kepek idosorrendben:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése