A fo-program termeszetesen a buvarkodas volt, hiszen miert masert is mentunk volna a Nagy Korallzatonyhoz. Sajnos a zatony csak hajokkal megkozelitheto, part menti sznorkizas nem nyujt olyan elmenyt, a hajoutak pedig nagyon dragak, igy a repjegy, szallas stb egyeb programok mellett “csak” egy harom napos hajoutra fizettunk be. Ezzel a hajoval mentunk itt balra.
Be kell valljam a harom nap, osszesen 11 merulessel igy is eleg kimerito volt, harom napon keresztul igazabol kabultan valtogattuk az eves –ivas- buvarkodas –alvas teendoit. En neha a tengeribetegseg egyeb tunetevel egyetemben.
A Pro Dive-al mentunk es bar nem tudom osszehasonlitani mas ceggel, szerintem jok voltak. Gordulekenyen es professzionalisan terveztek meg a programot, 10-12 literes palackokat toltottek tobbe kevesbe tele (sok masik helyen csak 8 litereseket hasznaltak), es megengedtek, hogy a kepzett buvarok akar 50-60 percet is viz alatt maradjanak.
Eleg vegyes tarsasag volt, tobbsegben tinedzserekkel akik open water vagy advanced tanfolyamot csinaltak (es fel ora mulva mar kint voltak a vizbol), igy szinte mindig mi voltunk az utolsok. Ezt annyira nem szeretem, mert errol a zatonyrol peldaul eselytelen “hazauszni” ha otthagy a hajo…. en pedig szeretem ha szukseg eseten sajat magam vehetem kezembe a sorsom.
A Milln es Flynn zatonyokon merultunk, ezek viszonylag kozel vannak Cairns-hez, negy oras hajoutra. A tavolabbi zatonyokat kiszolgalo hajokra kisrepulovel lehet eljutni, ami eleg draga mulatsag.
Legelso elmenyem a sok teknos volt. Mar az elso napon sikerult veluk egyutt uszni, amit mar regota szerettem volna (kesobb sznorkizas soran is sokszor feltuntek, es engedtek, hogy az ember ovatosan kovesse oket, mikozben falatoztak).
A Nagy Korallzatony osszessegeben nem annyira szines es “akvarium-jellegu” mint a Szivarvany zatony volt Fidzsin, es a lato tavolsag is "csak" 10-15 meter korul lehetett. Azert megis olyan elovilaggal ismerkedhettunk meg, amire korabban nem volt lehetosegunk.
Tobbek kozott ilyen jelenseg lett volna a korallok ivaros szaporodasa (mar ha sikerult volna megfigyelni). A korallok ketfelekeppen kepesek szaporodni, ivartalanul (bimbózással új korallpolipok keletkeznek) es a sokkal latvanyosabb ivaros szaporodassal.
Amennyiben minden korulmeny adott (megfeleloen langyos homerseklet, aramlatok, apaly-dagaly miegymas), a korallok “abba a hangulatba jonnek” es spermiumot es petesejtet lövellnek ki. Ilyenkor ha az ember szerencses es epp egy korallzatonyon epp a viz alatt van, eppen ejszaka, a latvany allitolag “meses”. Felfele eso hozaporhoz hasonlit, /bar nehez kimosni a felszerelesbol, ezert erdemes berelt cuccal merulni/.
A Nagy korallzatonyon az “elorejelzett” korallszaporodas november 16-17-18-ra esett. Mi mindent megtettunk, hogy elkapjuk a pillanatot, de ezuttal ez nem jott ossze. A mellekelt foto igy sajnos nem sajat keszitesu. Kesobb olvastuk az ujsagban, hogy 17. en egy masik zatonyon (Saxon) figyeltek meg egy sok eve nem latott intenzitasu sokasodast.
Lattunk viszont sok kisebbfajta capat (feher uszonyu szirtit). Ettol Isti egyaltalan nem fel, en igen, amikor sznorkizom. Ez a viszonylag bekes kis capafaj alapvetoen sokkal jobban fel az embertol, mint forditva, hiszen egy buvar az ijeszto es hatalmas felszerelessel, fura fempalackkal a hatan, egyfolytaban boszen buborekokat fujva a feje ket oldalan, sokkal inkabb Dart Vaderhez hasonlit, mint egy eheto kishalhoz.
Az egyik ejszakai meruleskor peldaul hemzsegtek a capak (a vacsora utan a tanyert a tengerben mostuk el amire jottek s kisebb nagyobb halak, amire jottek a kisebb nagyobb capak), azert kicsit bizar volt amikor Istinek pont kialudt a lampaja.
Elmaradhatatlan latvany volt a papagajhal raj. A papagaj halak kulonlegessege, hogy “szarnykent” hasznalva a melluszojat haladnak elore (es hatra) a vizben. Sok esetben nonemukent kezdik eletuket, es nehanyan himekke valnak, majd agresszivan vedik ujonnan megszerzett poziciojukat. A papagajhal rengeteg homokot is “termel”, sot mar-mar egy kis “homokgyaros”. Ez akar eszetekbe is jutha neha amikor a feherhomokos tengerparton mezitlab andalogva setaltok… na az nagyreszt halkaki. Masik erdekessege, hogy halozsakot fuj maganak estere mint a vizipok-csodapok a meseben, hogy elrejtse a szagat a ragadozok elol.
Viszont most talalkoztunk eloszor orias papagajhallal (Fitzroy szigeten sznorkellezes kozben - lasd alabb), aminek a homlokan egy hatalamas dudor van, amit arra hasznal, hogy a sziklakbol es korallokbol nagyobb darabokat letrorjon, hogy aztan a csoros szajaval elmajszolhassa. Mig nappal kulon utakon jarnak estenkent hatalmas csordaba verodve, farkukkal a kozeppont fele alszanak. Muszaj megmutatni, akkor is ha nem sajat kep sajnos. Amikor eloszor meglattuk dohanyzo asztal meretu halat teljesen ledobbentunk, hogy mekkora. Hat meg amikor egy perccel kesobb meglattuk a tarsat, ami akkorara nott, mint egy szekreny!
A ferfi-noi viszonyok amugy nem egyszeruek hal-berkekben, a kis bohochal (alias Nemo), peldaul amennyiben him, de elpusztul a nosteny parja, akkor “szolidaritasbol” o maga atvaltozik nostennye (de innen nincs visszaut) es a “gyerekbol” lesz az uj him. 
Lattunk par szabadkopoltyus himnos csigat, amelyek nem atallanak kolcsonosen megtemekenyiteni egymast, vagy adaz harcot vivni a himtagjaikkal es igy eldonteni, hogy kibol legyen a nosteny aznap este ami szivas, mert akkor o bajlodhat a rengeteg petevel meg azok lerakasaval.
Lattunk tisztogato allomast, ahol a nagyobb halak megallnak es - akar ragadozok, akar nem- hagyjak, hogy a kis tisztogato halak (esetleg rakok) leegyek roluk a sebesult reszeket. Ilyenkor beuszhatnak buntetlenul a nagy hal kopoltyujaba, akar a szajaba is egy kis fogaszati igazitasra.
Tudni erdemes meg azt is, hogy este egeszen lecserelodik a zatony elovilaga. Azok az allatok, amik nappal felnek elojonni, es kis zugokban rejtoznek ilyenkor osszeszedik batorsagukat es megmutatjak magukat azoknak a buvaroknak (es sznorkellezoknek), akik nem restellik venni a faradsagot es bemennek a vizbe. Kesobb, amikor a kis szigeten voltunk Isti volt egyedul, aki bement a vizbe egy buvarlampaval, de azt mondta mindenkepp megerte. Latott irukandjit, tintahalakat, rajat, hatalmas remeterakokat, oroszlan halat es furabbnal furabb lenyeket.
Eleg jo briefingeket kaptunk minden merulesrol (mindenki egyedul merult, nem volt merulesvezeto), bar amikor ennyire tele volt rajzolva az informacios tabla, akkor azert 10 perc utan nehez volt visszaidezni, hogy mi merre hany fok.....
Visszaerkezesunk utan Cairnsben toltottuk az estet (ez eleg elpazarolt program volt, be kell vallani) es mivel nem volt tul sok idonk szallast keresni, sajnos belefutottunk egy undoritoan igenytelen hostelbe, (Belle View az Esplanade-on), ahol konyorgom soha senki ne szalljon meg. Egy estet kibirtunk, muszaj volt ugyanis olyan helyen megszallni, ahonnan a kompkikoto konnyen es gyalog elerheto, mert a rengeteg csomagunkkal (teljes buvarfelszerelessel), nagyon nehezkes volt mozogni. Fejenkent 20 kilo volt rajtunk szokas szerint…..
Istirol alabb egy kep teljes “menetfelszerelesben”.
A legtobb szigetre nagyon draga volt eljutni es szallast talalni, es az utazasi irodak szinte vegelathatatlan es atlathatatlan csillagaszati aru hajos ajanlatokkal kecsegtetnek.
Mi vegul ugy dontottunk, hogy az egyszeru megoldast valasztva veszunk egy oda-vissza kompjegyet az egyik legkozelebbi szigetre, es kibereljuk a legolcsobb szobat az ottani resort-ban (meg igy is 130 dollarba kerult egy ejszaka).
A Fitzroy sziget (40 perc komppal) jo valasztasnak bizonyult. A part menten szep kis zatonyon lehetett sznorkizni, ezzel altalaban el is telt a nap. A kozeli korallmezok allando elovilaga volt ket hatalmas teknos es harom oriasi "bumphead" parrotfish.
Ha nagyon elfaradt az ember (mi inkabb elszedultunk egy ido utan) az uszkalgatasban/sznorkizaban (27 fokos volt az ocean, tehat eleg kellemes kikapcsolodas volt), akkor lehetett kokuszdiot gyujteni a szigeten es megprobalni puszta kezzel kinyitni. Ami igazan faraszto, de szerencsere be lehetett ulni a kozeli barba mind ezt kipihenni, es volt nehany (kevesbe erdekes, es kegyetlen megerolteto a hosegben) setautvonal egy vilagitotoronyhoz es a szigeten levo dombtetore, ahonnan viszont pazar kilatas tarul elenk.
Vegul negy napot toltottunk itt.
Utolag belegondolva a kovetkezo valtoztatasokat kellett volna csinalni:
- satrazas, a resort helyett (amugy sem sok idot toltottunk a szobaban, a hutot nem tudtuk rendesen kihasznalni, zuhanyozni a resort zuhanyzojaban is lehetett volna)
- a megsporolt penzbol tobbszor kellett volna beulni a helyi barba sort es kajat venni
- meg egyszer erdemes lett volna “kiruccanni” a zatonyra hajoval es csinalni meg par merulest (1-2 napot)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése