2010. július 4., vasárnap

041) ERDÉSZ AUTÓ ERDŐSÉKNEK :)

No hát pár hétig bírtuk csak autó nélkül :). Az elmúlt hetekben rendszeres esti programunk volt, hogy a trademe-t böngésztük és próbáltuk végre eldönteni, hogy legalább a márkája milyen legyen az általunk ideálisnak tartott autónak. Persze az ember ilyenkor MINDENT akar, nézzen ki jól, legyen erős, négykerékmeghajtású, manuális váltos (itt az autók 99%a automataváltós. Ez utóbbi egyrészt azért van, mert meg lehet szerezni a jogsit CSAK automataváltóra, másrészt mert sok az emelkedő és lejtő a városban is, és sokkal egyszerűbb automata váltós autóval közlekedni, (legalábbis kisebb az esélye, hogy lefulladsz induláskor). Folytatva a sort, tehát legyen szép állapotú, nem több mint hat éves, csak semmi karcolás-horpadás, rendszeresen szervizelt, olcsó, keveset fogyasztó és persze dízel. Ez persze elég nehéz vállalkozásnak bizonyult, és megnehezítette a dolgot, hogy azok az autók amikhez otthon hozzá van szokva az ember, és tudja hogy szuperek, megbízhatóak és az emberek többségénél beváltak, na azok itt nem nagyon találhatóak meg, nem túl praktikusa, vagy nagyon lestrapáltak. Ritkábban lehet csak kapni BMW-t, Audit vagy Citroent, és leginkább Nissan/Toyota és egyéb ázsiai márkákba botlik az ember. Az összes autót Japánbol importálja Új-Zéland, ami érdekes probélmákat vet fel vásárláskor, ugyanis a kereskedőnek általában fogalma sincs az autó múltjáról, hogy hány tulaja volt, hogy rendesen volt-e szervizelve, stb. mindössze annyival nyugtatgatja a leendő vevőt, hogy hidd el ez egy jó kocsi, és te leszel az ELSŐ újzélandi tulajdonos. Hát ez minket persze abszolút "megnyugtatott". :). No végül hosszas vívódás a Mitsubishi Airtrek, Nissan Primera, Audi A3 után és rengeteg latolgatás után, hogy végülis kirándulós négykerékmeghajtású, vagy városiasan elegáns autóra van-e szükségünk, végül meghoztuk a szerintünk legjobb választást és TRATAAAM egy 2.0 XT STI Subaru Forester mellett döntöttünk :))))). Életünkben először vettünk autót úgyhogy mondanom sem kell mennyit vekengtünk rajta. Háromszor mentünk vissza megnézni, először elégge piszkosnak láttuk belül, kitakaríttattuk a kereskedővel, (Isti befenyítette, hogy az "asszonynak" nem fog tetszeni ilyen allapotban). Visszamentünk harmadjára is, alámásztam megnézni, hogy rozsdás-e a kipufogó és az alváz, elvittük kipróbálni stb. és végül rászátnuk magunkat, hogy meghozzuk a nagy döntést. megvettük. Ime a kicsike:






























Mondanom sem kell, hogy elengedhetetlen, hogy az embernek autója legyen Új-Zélandon. Ezt mi is megtapasztaltuk, ugyanis amint lezúdul egy kis eső és éppen esetleg buszozás közben kap el, mehetsz is haza átöltözni és teljes öltözetet cserélni. Az eső ugyanis itt nem viccel, és sokszor teljesen mellékes hogy van e nálad esernyő és használod el, mert nagyon elegánsan fel lehet ázni a cipődön keresztül kb derékig. Kb egy hete van meg Subi és nagyon imádjuk, előzetes számitásaink szerint kb 10-11 lityit fogyaszt városban, ami nem olyan rossz egy ekkora turbos autotol, viszont amikor azt hiszed, hogy teljesen üres a tank, akkoris bírja még vagy negyven kilométert (és még mindig marad benne 15liter). (ezt tegnap amikor kicsit elszámítottuk magunkat, sikerült letesztelni). És persze ne felejtsuk el, hogy egy fél-terepjáró van alatutnk, igy aztan nagy biztonsággal indulhat neki az ember hegynek föl-völgynek le, sőt azt sem kell figyelni sehol, hogy nem-e túl magas az útpadka.
Belül még mindig van mit takaritani rajta, nagyon aktiv kávé és pizzakedvelő család lehetett a régi tulaj, így a kárpit állapotán még egy kis vanish-el javítanunk kell ha lesz rá időnk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése